Pánikra semmi ok
- A világpiacon alakult ki egy magasabb cukorár ennek többféle összetevője van, a fogyasztás emelkedése mindenképp hozzájátszott. Akkor a nagy ausztrál árvizek, amelyek több, mint 6 tonna nyersanyagot mostak el. Az indiai és kínai szárazság valamint az EU cukorcsökkentése is hozzájárult a nehéz cukorpiaci helyzethez. Az ország egyetlen magyar cukorgyára a kaposvári, mely évente csak 105 ezer tonnát termelhet, pedig egy pár tonnával tudnánk többet is, de a cukor most már lassan 50-60 év kvótarendszerben van az Európai Unióban és nekünk 105 ezer tonna a kvótánk, ennyit engedélyez a rendszer, ennyit termelhetünk belső piacra. A kvótán felüli mennyiséget külföldre kell értékesíteni, de elképzelhető, hogy a mostani cukorpiaci válság hatására ez is eladható lesz idehaza, bár erről hivatalos álláspont még nincs. Ez azonban leghamarabb a jövő évi kampányban lehetséges. Hiszen tavaly, amikor a répát leszerződtük akkor még erről nem tudtunk és azt céloztuk meg, hogy alapvetően a kvótát teljesítsük - mondta Hájos László a Magyar Cukor Zrt. igazgatója, aki még hozzátette: a kaposvári gyárnak nem okoz problémát, hogy ellássa ügyfeleit, hiszen partnereinek egy komoly részét képezik olyan nagy cégek, melyek éves szerződést kötöttek, így aztán számukra kedvezőbb az ár is. De a legtöbb magyar cégnek arra nincs elegendő forrása, hogy egy egész esztendőre előre szerződjön, így aztán maradnak a magas árak, Magyarországon. A szakember ugyanis elmondta, hogy pl. Ausztriában feleannyi általános forgalmi adó terheli a cukrot, mint Magyarországon. A Magyar Cukor Zrt. a kérdéssel kapcsolatban közleményt is adott ki.
Az Európai Unió cukorpiacán és Magyarországon kialakult jelenlegi rendkívüli ellátási
helyzet a cukor világpiaci folyamatok és az európai cukorpiaci rendtartásban bekövetkező változások eredménye. A cukor világpiacán az árak 2010/11-ben 30 éve nem tapasztalt magasságot értek el. Az elmúlt hónapokban a fehércukor Londoni tőzsdei jegyzése 800 $/t körül mozgott, amire utoljára 1980-ban, a második olajválságot követően volt példa. E mögött a globális cukorkereslet egyenletes növekedése és néhány meghatározó cukorexportőr ország vártnál lényegesen alacsonyabb termelése játszottak fontos szerepet. A jelenlegi árrobbanás mögött a készletek hirtelen csökkenése húzódik meg, melyek az éves fogyasztás 40-50%-áról mintegy 33%-ra csökkentek 2010-ben. Ennek oka, hogy a globális termelés két egymást követő évben maradt el a fogyasztástól: 2009/10-ben a termelői régiók egy részében a megszokottnál szárazabb időjárás (Brazília), míg másutt éppen a túlzott csapadékmennyiség (EU) vagy éppen az árvíz (Ausztrália) sújtotta a cukornád és cukorrépatermést. A keresleti-kínálati viszonyok nyomán a cukorárak - rendkívüli ingadozás mellett - 2009-ben elhagyták a "megszokott" 200-350 USD/t közötti tartományt, majd 2010-tıl 700-800 USD/t tartományban mozognak. A jellemző árszinthez képest a cukor világpiaci ára tehát megháromszorozódott, ami a gabonák piacán tapasztalt közelmúltbeli áremelkedésnél is meredekebb. A világpiaci változásokkal párhuzamosan jelentős változások történtek az Európai Unió cukorpiaci szabályozásában is. Az EU a megelőző évtizedek nyomott világpiaci áraiból kiindulva ugyanis 2005-ben döntött az akkor "drágának" tartott belső termelés csökkentéséről, annak érdekében, hogy növelje a versenyképességet és piacot biztosítson a legkevésbé fejlett országok akkor még olcsón megvehető nádcukrának is. Ezáltal az EU a belföldi piac ellátásában jelentős részben importra lett utalva, mivel belföldi kvótatermelése így mintegy 3-3,5 millió tonnával marad el a fogyasztástól. Az import ugyanakkor a közelmúltbeli világpiaci árak mellett a tervezettnél lényegesen kisebb mennyiségben érkezett az EU-ba. Az a helyzet állt ugyanis elı, hogy a kedvezményes importkvóták birtokosai a világpiacon többet kaptak a cukorért, mintha az EU szállították volna. Az Európai Bizottság pedig, a hónapok óta látható piaci hiányhelyzet ellenére csak 2011. februárban kezdett bele olyan átmeneti importszabályok kidolgozásába, melyek a piaci helyzet rendezését lehetővé tehetik.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
helyzet a cukor világpiaci folyamatok és az európai cukorpiaci rendtartásban bekövetkező változások eredménye. A cukor világpiacán az árak 2010/11-ben 30 éve nem tapasztalt magasságot értek el. Az elmúlt hónapokban a fehércukor Londoni tőzsdei jegyzése 800 $/t körül mozgott, amire utoljára 1980-ban, a második olajválságot követően volt példa. E mögött a globális cukorkereslet egyenletes növekedése és néhány meghatározó cukorexportőr ország vártnál lényegesen alacsonyabb termelése játszottak fontos szerepet. A jelenlegi árrobbanás mögött a készletek hirtelen csökkenése húzódik meg, melyek az éves fogyasztás 40-50%-áról mintegy 33%-ra csökkentek 2010-ben. Ennek oka, hogy a globális termelés két egymást követő évben maradt el a fogyasztástól: 2009/10-ben a termelői régiók egy részében a megszokottnál szárazabb időjárás (Brazília), míg másutt éppen a túlzott csapadékmennyiség (EU) vagy éppen az árvíz (Ausztrália) sújtotta a cukornád és cukorrépatermést. A keresleti-kínálati viszonyok nyomán a cukorárak - rendkívüli ingadozás mellett - 2009-ben elhagyták a "megszokott" 200-350 USD/t közötti tartományt, majd 2010-tıl 700-800 USD/t tartományban mozognak. A jellemző árszinthez képest a cukor világpiaci ára tehát megháromszorozódott, ami a gabonák piacán tapasztalt közelmúltbeli áremelkedésnél is meredekebb. A világpiaci változásokkal párhuzamosan jelentős változások történtek az Európai Unió cukorpiaci szabályozásában is. Az EU a megelőző évtizedek nyomott világpiaci áraiból kiindulva ugyanis 2005-ben döntött az akkor "drágának" tartott belső termelés csökkentéséről, annak érdekében, hogy növelje a versenyképességet és piacot biztosítson a legkevésbé fejlett országok akkor még olcsón megvehető nádcukrának is. Ezáltal az EU a belföldi piac ellátásában jelentős részben importra lett utalva, mivel belföldi kvótatermelése így mintegy 3-3,5 millió tonnával marad el a fogyasztástól. Az import ugyanakkor a közelmúltbeli világpiaci árak mellett a tervezettnél lényegesen kisebb mennyiségben érkezett az EU-ba. Az a helyzet állt ugyanis elı, hogy a kedvezményes importkvóták birtokosai a világpiacon többet kaptak a cukorért, mintha az EU szállították volna. Az Európai Bizottság pedig, a hónapok óta látható piaci hiányhelyzet ellenére csak 2011. februárban kezdett bele olyan átmeneti importszabályok kidolgozásába, melyek a piaci helyzet rendezését lehetővé tehetik.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online